Vésztő város

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Békés megye
Lakosság: 7623 fő
Terület: 125.76 km²
Népsűrűség: 60,62 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 66

Fekvése

Vésztő a megye északi részén található, közigazgatási területének határa északon a megyehatárral is azonos Sebes-Körös. Vésztő fontos csomópontja a környékbeli vasúti mellékvonalaknak. Saját fűtőházzal rendelkezik.

Megközelíthetősége

Vonattal a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonalán és a 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. (A két vasútvonal Vésztő és Szeghalom között közös nyomvonalon fut.) Vasúton Kótpuszta, Okány és Szeghalom határolja.

Története

[[1]]

Neves vésztőiek, akik itt születtek, vagy szorosan kötődnek a városhoz

Sinka István (Nagyszalonta, 1897. szept. 24. - Budapest, 1969. jún. 17.): költő, író, 1920-ban telepedett le Vésztőn. Versei 1930-tól jelentek meg. 1945-től ~1961-ig nem jelenhetett meg. [[2]]
Szabó Pál író
Itt született (1926. április 11-én Lakatos Menyhért író, akit 1976-ban és 1993-ban József Attila-díjjal tüntették ki, 1976-ban Füst Milán-jutalomban részesült, 1995-ben megkapta az Év Könyve elismerést, 1999-ben Babérkoszorúval, 2000-ben az Országos Cigány Önkormányzat életműdíjával tüntették ki. († 2007. augusztus 21. Budapest)
Itt született (1945. április 12-én Pardi Anna költő.

Nevezetességei

Vésztő – Csolt-monostor

Mágor-puszta
- Csolt-monostor – 11.-12. századi romok [[3]]
Sinka Emlékház
Zsidó temető, dr. Bán Edit orvosnő síremlékével.

Testvérvárosai

Igazfalva, Románia (1991)

Székelyszáldobos, Románia (1991)

Vargyas, Románia (1991)

Irodalom

Vésztő története, szerk.: Szabó Ferenc, Nagyközségi Tanács, Vésztő, 1982, ISBN 9630313405

Következő községek

További községek